(Fotó: Maxim Dondyuk / Prix Pictet 2015)
MAJD(AN) HOLNAP?
Szerelmem, Magyar Péter, április 6-ra - azaz holnapra - természetesen mikro-adományok felhasználásával, nagy kormánybuktató tüntetést szervezett az ország legszebb terére, és hát ahogyan az események - és maga Magyar Péter is - csavarodnak, nem tudom nem meglátni a párhuzamot, a holnapi program és a 2014-es ukrán Függetlenség (Majdan) téri történések között.
Miről is szólt valójában a Majdan:
2013 novemberében Viktor Janukovics ukrán elnök, az Orosz Föderáció 15 milliárd dolláros hitel-megállapodását választotta az Európai Unió társulási megállapodása helyett, ami - leginkább Nyugat Ukrajnában - sokaknak nem tetszett. Bár azt kevesen tudták, hogy az EU ártatlan kereskedelminek elbábozott javaslata valójában cseppet sem volt ártatlan, sőt inkább volt katonai, mint kereskedelmi, ami pedig értelemszerűen és egyértelműen veszélyt jelentett az orosz nemzetbiztonságra.
Annak ténye, hogy az orosz-barát Orbán Viktor Janukovics elutasította az EU közeledését, épp elegendő szikrának bizonyult ahhoz, hogy sokakban lángra lobbantsa a forradalom fáklyáját, és hatalmas elégedetlen tömegek induljanak meg a Kossuth tér Majdan tér irányába.
Aztán hogy, hogy nem, hirtelen ott termett maga David Pressman Victoria “Toria” Nuland (2013 és 2017 között az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár) személyesen, és átvette az irányítást, mert nyilván, mint hős, igazi amerikai szabadságharcos, érezte, hogy neki akár az ő életük árán is meg kell mentenie a BlackRock befektetéseit az ukrán népet, és elhozni számukra a nemváltó műtéteket, és az LMBTQ jogokat a demokráciát.
Nem mellesleg, Márki-Zay Péter Toria Nuland volt az, aki egyszer véletlenül elkottyantotta, hogy az Egyesült Államoknak 5 milliárd dollárjába került az orosz-barát Orbán Viktor Janukovics kormányának megpuccsolása, és erős a gyanú, hogy ez a pénz nem csak plakátokra meg szórólapokra ment el...
Két aprócska idézet a témában:
"Az Associated Press egy cikkének (melyben idézték a karizmatikus Nadia Szavcsenkót) figyelemre méltó kivételével a hírügynökségek mindmáig figyelmen kívül hagyják számos majdanista politikus és Tényről tényre 74 aktivista nyilvános megjegyzéseit, akik tanúsították, hogy bizonyos majdanista fővezérek szerepet játszottak a vérengzésben. Szintén figyelmen kívül hagyták öt grúz ex-katona olasz, izraeli, macedón és orosz orgánumokban közzétett beszámolóját, valamint a Berkut ügyvédjei számára tett tanúvallomásaikat. Azt állították, hogy csoportjaik fegyvereket, pénzt és utasításokat kaptak bizonyos grúz és majdanista politikusoktól, hogy a rendőröket és a tüntetőket is gyilkolják. Állításuk szerint utasításokat kaptak egy szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező, korábban az amerikai hadseregben szolgáló mesterlövésztől, és láttak grúz, balti, illetve a „Jobboldali Szektor” (Правий сектор) nevű ukrán nacionalista szélsőjobboldali csoporthoz köthető lövészeket tüzelni a majdanisták ellenőrzése alatt álló bizonyos épületekből. A nyugati média hallgatással fogadta Anatolij Hricenko elnökjelölt és majdanista politikus, egykori védelmi miniszter egy nem régi kijelentését is, miszerint a vizsgálatot azért állították le, mert a mai ukrán vezetők valamelyike érintett a tömeggyilkosságban..." Forrás: Eszmélet
"Nuland nem ugrott, őt lökdösték. Az elmúlt tíz évben az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikáját jobban azonosították Victoria Nulanddal, mint talán bárki mással. Még azelőtt, az 1990-es években Strobe Talbott vezetésével a színfalak mögött azon dolgozott, hogy a széttöredezett Oroszországot cselekkel Washington csizmája alá szorítsa. Később azonban ő lett a 2014-es, az USA által támogatott, a demokratikusan megválasztott és általánosan elismert ukrán kormány elleni puccs plakátja. Amikor az USA által támogatott verőemberek a tömegre lőttek - "baráti tűz" -, hogy káoszt és dühöt teremtsenek, ami szükséges volt ahhoz, hogy a tüntetőket a "befejezésre" ösztönözzék, Nuland ott volt közöttük és buzdította őket. Híres még arról is, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés során az akkori kijevi amerikai nagykövettel, Geoff Pyatt-tal együtt választotta ki, hogy ki legyen a puccs utáni ukrán kormány személyzete..." Forrás: Did ‘Toria’ Jump… Or Was She Pushed? Vukics Ferenc fordítása
Pedig 2014. február 21-én reggel már majdnem megszületett a megoldás egy előrehozott elnökválasztás formájában, ám úgy tűnik, hogy Janukovics nem igazán bízott a dolgok rá nézve pozitív alakulásában, és jobbnak látta inkább még aznap éjjel elhagyni az országot. Megüresedett helyét aztán pikk-pakk betöltötték mindenféle "önként jelentkezők", akik az Obama-kormányzat legnagyobb örömére, remekül eljátszották a nagy, új, demokratikus kormányalakítást.
Obamáék persze a szokásos "mikro-adományokkal" úgy megtámogatták a - Nuland-ék által összeállított - Majdan utáni ukrán kormányt, hogy annak aztán - szintén jó amerikai szokás szerint - 14 000 halott és 1.5 millió menekült lett a vége, legalábbis 2022 február 24-ig. Mert, mint tudjuk, azóta kicsit nagyobban pörög a fegyver-biznisz.
Ahogy egy korábbi amerikai nagykövet, Jack F. Matlock a Responsible Statecraft című könyvében leírta:
"A háborút valószínűleg meg lehetett volna akadályozni, ha Ukrajna hajlandó lett volna betartani a minszki megállapodást, elismerni a Donbászt Ukrajnán belüli autonóm entitásként, elkerülni a NATO katonai tanácsadóit, és ígéretet tenni arra, hogy nem lép be a NATO-ba"... Forrás: 10 years later: Maidan's missing history
Ajánlom még: The founding myth of ‘new’ Ukraine has been proven to be a lie. Why is the West silent?
Summa summarum
Szóval ne nagyon lepődjön meg senki, ha holnap balhé lesz, méghozzá nagy, mert a CIA csinált már ilyet máskor, és máshol is. Viszont arról se feledkezzen el senki, hogy olyan ország még nem volt a világon, aki jól járt volna azzal, hogy az USA demokratikus segítséget nyújtott számára. (Lásd közeli példánkat, az európai jogállamiság minta-országát, Ukrajnát, amint éppen nagyban élvezi a nyugat által számára elhozott Édent!)
Nem aközött választunk ugyanis, hogy megszabadít-e minket a nyugat, a NER rabló maffiájától, és elhozza-e számunkra a jogállamisági Kánaánt, hanem aközött, hogy a NER, vagy a nyugat rabol-e ki, meg hogy a NER vagy a CIA kormányozza-e az országot.
Mert sajnos az a szivárványos nyugati Kánaán, amit itt emberek tömegei elképzelnek, meg remélnek, hogy azt majd megteremti itt a progresszív liberális nyugat, egyrészt már rég nem létezik, másrészt pedig ilyen céljai velünk a nyugatnak sohasem voltak, és soha nem is lesznek. Vagy ha igen, akkor például Trianonnál meg 56-ban nagyon félrenéztek valamit...
Summa summarum, részemről pont ugyannyira nem szeretnék itt sem Majdant, sem Ukrajnát, sem Nuland-ot, sem Pressman-t, sem háborút, sem gendert, sem Saría-t, sem kebabot, mint ahogyan még több FIDESZ 2/3-ot sem. Legfeljebb ezen kéne mindannyiunknak munkálkodnunk, ehhez viszont a "Majdan útja" biztosan nem egy követendő példa...
