P. Szabó István

P. Szabó István

PRIDE

Avagy, hogyan is működik a valódi propaganda

2025. június 29. - Gulyás Szabó István

img_2511.JPG

PRIDE

 

Avagy, hogyan is működik a valódi propaganda

 

Minden jóérzésű ember fejében felmerül a kérdés, hogy a harmincas évektől hogyan is juthatott el odáig a német nép - meg aztán a többi -, hogy gyilkos eszméktől megvezetve véghezvigye mindazt az embertelen szörnyűséget, amit a náci Németország kiügyeskedett belőle. Nos, egyszerűen úgy, hogy egy “propagandának” nevezett pszichológiai hadviselési módszer átmosta, az amúgy valószínűleg normális emberek agyát, és úgynevezett “hasznos idiótákat” csinált belőlük. 

/“Hasznos idióta” jelentése: Olyan ember, aki tudatlanságából kifolyólag önként, lelkesedésből szolgál egy olyan érdeket, amellyel, ha ismerné a valódi természetét, nem szimpatizálna./

Pontosan ugyanez történt és történik körülbelül 2015 óta is a bevándorlással. Emberek tömegeinek az lett beadva, hogy a kontrollálatlan bevándorlás remek dolog, és csak és kizárólag az számít jó embernek, aki ezt az elmebeteg őrületet kérdés és kétkedés nélkül támogatja. Aztán persze meg lehet nézni, hogy mivé lettek valaha volt csodaszép, tiszta és főleg biztonságos nyugat-európai városok ennek az agymosott jóemberkedésnek köszönhetően.

És el is érkeztünk a tegnapi naphoz, olyan címszavakkal, mint “sajtó-, meg véleményszabadság”, meg “szeretet”, “szerelem”, “a család az család” és a többi súlyos ferdítések, amelyeknek a halvány lila - vagy szivárványos - világon semmi közük a valósághoz. Magyarországon ugyanis - mondjuk Németországgal, vagy Nagy Britanniával ellentétben - nemhogy sajtó-, és véleményszabadság van, hanem még mindig olyan erős a globalista-baloldali-liberális-progresszív (hívd ahogy akarod) vélemény túlsúly, hogy azzal szemben bizonyos ellenoldali hangoknak semmi esélyük. De mondhatnám azt is, hogy az egyszerű, értelmes, józan gondolatnak sem sok. Lásd például a komplett Covid időszakot, ahol ugye szintén a hasznos idiotizmus lett az erkölcsi-, és emberi csúcspozíció. Továbbá Magyarországon - akárhány tini-sztár meg influenszer is harsogja - nincs diktatúra, a meleg embereket senki sem bántja, és valójában azt csinálnak, amihez csak kedvük van, méghozzá tök szabadon. (A házasság meg a gyermekvállalás egészen más tészta és sokkal bonyolultabb kérdés annál, minthogy erről ilyen röviden szólhatnék…)

És akkor vegyük a gender-propagandát (vagy inkább “gender terrort”), amiről az egész valójában szól! Ez az “izé” a fejlett nyugaton perpillanat ott tart, hogy pl.: queer előadások és gender-érzékenyítés egészen kisgyerekeknek iskolákban, sőt óvodákban is, erőltetett “gender-szereplőkkel” teletömött mesekönyvek, mesefilmek, filmek, (a Duolingo-ban szinte minden példában férfinek van férje és a nőnek van barátnője), férfiak beengedése a női öltözőkbe, —a női vécékbe (uszodákban, iskolákban…stb.), -a női börtönökbe, és a -női sportokba, hormonkezelések- és nemátalakító műtétek ösztönzése és azok végrehajtása akár már 6 éves kortól, ráadásul nemhogy a szülők beleegyezése-, hanem néha a tudtuk nélkül, titokban (meg lehet nézni a borzasztó statisztikákat), és a normalitás teljes jogi ellehetetlenítése, és még sorolhatnám. Több példa van olyan szülők meghurcolására, akiket a saját agymosott gyermekük jelentett fel azért, mert azok nem voltak hajlandóan az éppen aznapra megálmodott identitásuknak megfelelően szólítani őket. És akkor itt már szóba hozható akár az egész nyelv átalakításának célja is, mindenféle őrült személyes névmásokkal, meg a többi, értelmes, józan emberek számára teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan elképzelésekkel…

Szóval, csak annyit szeretnék mondani, hogy csúnyán meglesz ennek a tegnapi tüntetésnek a böjtje, csak amikor majd eljutunk addig a pillanatig, amikor az erkölcs szent harcosai ismét ráébrednek, hogy már megint mit tettek - pont, mint a bevándorlással, a Coviddal, meg a nácizmussal - akkor már késő lesz.

Én szóltam.

Jaj, nagyon hiányzik az a karanténos időszak!

pexels-cottonbro-3951628.jpg

Fotó: cottonbro studio: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-emberek-no-fiatal-3951628/

 

Jaj, nagyon hiányzik az a karanténos időszak!

 

Azt írja valami Le Point nevezetű szennylap, hogy:

„A COVID elleni mRNA vakcinák több mint 100 tanulmány szerint 17 féleképpen okozhatnak rákot”

Nekem meg erről az jut eszembe rögtön, hogy mennyire hiányzik nekem az a karanténos időszak! Azt én nagyon szerettem, de sajnos ez már kutyát nem érdekel. Már nem fontos. Sehol a napi adatok meg, hogy a szennyvízben mi van.

Csak a nosztalgiázás marad, hogy milyen tök jó volt az akkor! Lehetett pihenni meg zöldült a világ meg a klíma. A home office is mekkora királyság volt, meg hogy a gyereket se kellett cipelni oviba meg isibe, tolhatta az is online egész nap. Az sokkal biztonságosabb is, mint más hülyegyerekével játszadozni a gyilkos szabadban! Csak az a sok rinyálás, hogy ez is bezár meg az is tönkremegy! Nem tudták felfogni az ostoba agyukkal, hogy ez most sokkal fontosabb! Meg is érdemelték! Kommenteltem is a gyökereknek folyamat! De jó volt!

Lehetett felelősen meg áldozatosan csinálni dolgokat a másikért, meg főleg a nagyiért... aki aztán persze egyedül lehelte bele a lelkét a maszkjába otthon, mert annyira gyilkos kór volt ez, hogy még a telefonos ráolvasás sem gyógyította. #maradjotthon De az élet az meg már csak ilyen. Nem válogat. Hát így járt.

Én is tutti meghaltam volna, ha nem oltattam volna háromhavonta. Így meg most csak az izületeim fájnak, de úgy hogy mozogni alig tudok, meg viszket mindenem, meg kiütéseim lettek, hajam is kihullott, a szívem is vacakol, meg levegőt is alig kapok, de szóval lényeg, hogy olcsón megúsztam. Mondom is a mentősnek mindig, amikor valamilyen szervem megint összeomlik, hogy járhattam volna sokkal rosszabbul is!

Csak azt sajnálom, hogy végül az oltatlanokat meg a maszk-tagadókat nem lehetett valahogy kizárni mindenből, meg be sötét börtönökbe, hogy ott jól összeköhögjék egymást! Majd megtudták volna, hogy mi lesz abból, ha nem tartják a kötelező távolságot! Pedig azt nagyon bírtam volna. Online kivégzések meg ilyesmik. És majdnem elértük! Hajszálon múlt...

Na nem baj, talán majd a háború. Azt csak ide tudjuk hozni valahogy, ha nagyon akarjuk, meg kommentelünk szorgalmasan...

Tudod, mi nem lennék ebben a ruppótlan országban?

pexels-wendywei-1494665.jpg

Fotó: Wendy Wei: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/1494665/

 

Tudod, mi nem lennék ebben a ruppótlan országban?

 

- Mi?

- Koncertszervező. Azokat én esküszöm, sajnálom. Az, apám, tuti full bukó. Hát itt egy kanyija nincs senkinek ilyesmire. Főleg a fiataloknak nincs. Nem is értem, miből élnek. Hát milyen koncerteket lehet itt egyáltalán eladni? Ilyen falunapok talán, ami ingyenes, de kétlem, hogy itt bármi ilyen normális nagyobb buli le tud menni. Győzike vagy Tóth Gabi, negyed házzal max, valami kisteremben, a szűkgatyás NER-lovagoknak, meg a műmellű nőiknek, de az már tényleg a plafon.

- Ja...

Szevasztok csicska magyarok!

pexels-darshan394-1123972.jpg

Szevasztok csicska magyarok!

 

Na csak akartam szólni hogy mi le léptünk a haverommal a Sanyival nyugatba. Ki megyünk melózni Németbe és nem is nagyon akarunk majd haza jönni ebbe a tré Magyarba. Sanyi haverom keni vágja a politikát meg ő már egyszer volt kint Osztrákba is és ő mesélte hogy nyugatba mindenki boldog meg szinte minden ingyen van lakás kocsi kaja minden. Az utcák csillognak villognak olyan tiszták az emberek meg boldogan nevetgélnek mert dolgozniuk is alig kell mégis tele vannak zsével és csak úgy árad a szeretet szanaszét. Állítólag vannak olyan csapok amikből sör folyik. Ész megáll. Nem úgy mint az Oroszoknál. Ezt is a Sanyi mondta mert látta a saját szemével valami filmben hogy ott meg mindig sötét van lángol minden és az emberek egymást eszik meg a nyílt utcán annyira nagy a szegénység meg az éhezés és Sanyi váltig állítja hogy ha így haladunk akkor itt Magyarba is az lesz nem sokára. Azt akarom még mondani hogy majd ne nagyon gyertek kölcsön kérni mert nem fogok adni. Nem én tehetek róla hogy nektek nem jött be az élet nekem meg de. Na csá csumi lúzer magyarok...

-

Szevasztok Barátaim!

Megint én. Csak azért írok hogy mondjam hogy haza jöttünk mert Németbe az első pihenőnél ki raboltak minket és a Sanyit még meg is szúrták. Szerinte oroszok voltak. Majd ha a Sanyit ki engedik a kórházból megyünk megint vissza Németbe csak az lenne a tisztelt kérdésem hogy valaki tudna e addig kölcsön adni...?

Diktatúra 2025

pexels-adrian-camilo-421911983-15130393.jpg
/ Fotó: Pexels /

Diktatúra 2025

 

- Hova mész kislányom?

- Tüntetni?

- Mi ellen?

- A diktatúra ellen.

- Milyen diktatúra ellen?

- Hát, ami itt van.

- Hol?

- Nálunk.

- Ki mondta ezt a hülyeséget?

- Az a nagyon helyes énekes srác, akit követek TikTokon.

- Mert félholtra verték a titkos rendőrök es most börtönben van?

- Nem, most Ibizán van, mert volt az a nagykoncertje és ki kell pihennie magát.

- Tudod te egyáltalán, hogy mi az a diktatúra?

- Igen.

- Na mi?

- Az, amikor az Orbán…

- Az Orbán, mi?

- Az most nem jut eszembe, de az a sikeres színész csávó is mondja, meg az a másik abból a sorozatból, ja meg az az influenszer is, úgyhogy...

- Követsz olyan hős forradalmárt is, aki nem keres legalább tízszer annyit, mint apád?

- Á, olyat nem. Ők mind gazdagok. Ha nagy leszek, én is forradalmár akarok lenni!

- Gratulálok!

- Tudsz adni valami pénzt?

- Mire?

- Tüntetés után beülünk a csajokkal rozé-fröccsözni.

- Mi lett azzal a pénzzel, amit tegnap adtam.

- Elment Elfbar-ra…

Tabula rasa 2.0

design_a_book_c_2.png

Sokkal többen terveznek egyszer valamikor az életükben - leginkább a saját, szerintük kalandos életükről - regényt írni, mint azt bárki gondolná, de közülük csak alig néhányan jutnak el odáig, hogy egy napon valóban le is ülnek az "üres lap" elé és megpróbálják azt, lehetőleg értelmes, egybefüggő mondatokkal megtölteni. Nem is csoda, hiszen aki csinált már ilyet valaha, az pontosan tudja, hogy ez mennyire embert-próbáló feladat.

És bizony ez az a pont, ahol a népek legnagyobb százalékban el is véreznek, mert ráébrednek, hogy még a fejükben lévő gondolatok összerendezéséhez sincs meg igazán a képességük, nemhogy a megfogalmazásukhoz. Ami persze nem szégyen, mert nyilván valami egészen máshoz meg valószínűleg van.

Azon kevesek egy része viszont, akik mégis elszántan be is pötyögik az összerendezettnek tűnő gondolataikat, valahol az út elején rájönnek, hogy a történetük valójában érdektelen, és hogy bármennyire is azt hitték először, hogy van benne annyi "kraft", amiért megéri azt a rengeteg belefektetett energiát, valójában nincs. Mert azzal szemben, hogy egy regényt elolvasni mindössze néhány órányi, vagy maximum néhány napos elfoglaltságot jelent, függően az olvasási sebességtől és a ráfordított szabadidőtől, ugyanazt a regényt megírni bizony több hónapos, akár több éves, folyamatos, kőkemény napi meló. Főleg ha egy tényleg gyakorlatlan alkotóról van szó.

Ám a küzdelem akkor indul be csak igazán, amikor a maradék kevés elszánt kiválasztottak valahogyan végére érnek a projektjük legelső 1.0-ás verziójának, mert bizony ez a pont még messze nem a befutó, hanem az mindössze annyit bizonyít, hogy tényleg van valami, amiről érdemes írni, amiről a szerzőnek már van valamiféle képe, rálátása, úgyhogy akkor van honnan és miből el-, és kiindulni.

Ez a regényírók pokla. Magam is azért érzem fontosnak most ezt a posztot, mert éppen ott vagyok, a pokolban.

peet_goodman_ujra_meg_ujra.jpg

Újra meg újra című első regényemet - még Peet Goodman álnéven - 1997-ben kezdtem el megírni, de csak az ezredforduló évére készültem el vele. Nagy szerencsémre - vagy sem - 2000-ben, rendes nyomtatásban ki is adta az akkor még létező Art'z Kiadó, amiért rendkívül hálás vagyok.

Így 25 évnyi tapasztalattal később viszont már pontosan tudom, hogy messze sem sikerült kiaknáznom a történetben rejlő lehetőségeket, ezért úgy döntöttem, hogy újragondolom, és -írom az egészet, mert a zsigereimben érzem benne azt a bizonyos "kraftot".

2023 novemberben vettem elő a könyvet és kezdtem el átdolgozni, ráadásul én általában forgatókönyvnek írom meg először a történeteimet, mert azzal hamarabb, kisebb terjedelemben, egyszerűbben a végükre érek. Olyan ez számomra, mint egy részletes, ráadásul már eladható jegyzet, és ha egy történet forgatókönyv formában már működik, akkor majdnem biztos, hogy regényben is működni fog.

A napokban készült el az első verzió, ami - mint már említettem - pusztán csak annyit bizonyított, hogy talán érdemes a dologgal foglalkozni, már átlátom, hogy mit is szeretnék a történettel mondani, ismerem annak hiányosságait, erősségeit, tudom, mire kell jobban fókuszálnom, azaz, hogy milyen végrehajtandó feladataim vannak még a sztorival.

Ilyenkor nekiveselkedni újra, átírni akár a legelejétől, kihúzni jeleneteket, karaktereket, újakat kreálni helyettük, aztán kitörölni majd újraalkotni azokat is, egészen addig, amíg olyan nem lesz a mű, amilyennek lennie kell, valódi megszállottságot igénylő munka, és erre bizony már tényleg csak elenyészően kevesen képesek...

-

Van egy forgatókönyvem, amelyet még valamikor 2006-ban kezdtem el megírni, és amelynek az egyik verzióját 2008-ban meg is vásárolta egy hazai filmgyártó cég. Pillanatok alatt találtak is egy amerikai gyártót ahhoz, hogy a film koprodukcióban készülhessen el. Az amerikaiknak tetszett ugyan a történet, de a két főszereplő karakterét az ő ízlésükhöz kellett alakítanom, amihez lényegében újra kellett írnom az egészet. Már túl voltunk az amerikai szereplők kiválasztásán és minden készen állt a forgatás megkezdéséhez, amikor a 2008-as gazdasági világválság arra a szintre jutott, hogy elvesztettük a befektetőink nagy részét, így a film akkor sajnos nem készülhetett el. 2023-ban viszont újra felvetődött az ötlet, hogy mi lenne, ha... és a rendezőm talált is hozzá olyan produceri ügynökséget, amely nagy érdeklődést mutatott a történet iránt. De nyilván az azóta eltelt évek mindenféle változásait nem hagyhattam figyelmen kívül, úgyhogy mielőtt leadtuk volna a könyvet, ismét újra kellett írnom az egészet, elejétől a végéig. Most ott tartunk, hogy várjuk, melyik külföldi gyártó lesz az, amelyik bevállalja. De egy biztos, az a cég, amelyik úgy dönt, hogy filmet készít a forgatókönyvből, kérni fog bizonyos változtatásokat, aztán pedig valószínűleg jönnek majd a színészek az "ötleteikkel"...

süti beállítások módosítása