
Bryan Galusan fotója a Pexelsről: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fekete-feher-jatek-meccs-sakk-10515369/
1. A figyelemelterelés stratégiája
A közvélemény fókuszának elterelése a valódi problémákról folyamatos zajjal, botrányokkal, irreleváns hírekkel és szórakoztató tartalmakkal.
2. Problémát teremteni, majd megoldást kínálni
„Probléma – reakció – megoldás”: előbb létrehoznak egy problémát, majd a közvélemény maga követeli a megoldást, amely valójában előre eltervezett.
3. A fokozatosság stratégiája
Elfogadtatni fájdalmas vagy népszerűtlen intézkedéseket apró lépésekben, hosszú idő alatt, hogy a lakosság ne vegye észre a változás súlyát.
4. A halasztás stratégiája
Népszerűtlen döntéseket úgy elfogadtatni, hogy azt ígérik: a fájdalmas következmények „később” jönnek. Az emberek könnyebben fogadnak el jövőbeli terheket, mint azonnaliakat.
5. A nyilvánosság gyermekként kezelése
Gyermekded hangnem, leegyszerűsített üzenetek, infantilizáló kommunikáció, mintha a lakosság ne lenne képes bonyolult összefüggések megértésére.
6. Az érzelmekre hatás értelmi érvek helyett
Félelem, düh, sajnálat vagy bűntudat kiváltása racionális érvelés helyett — így megkerülhető az értelmi kritika.
7. A lakosság tudatlanságban tartása
Az oktatás színvonalának csökkentése, az összefüggések elrejtése, hogy az emberek ne legyenek képesek felismerni az őket érő manipulációkat.
8. A középszerűség kultusza
A butaság, a felszínesség és az alacsony színvonal normalizálása, trenddé tétele (tévéműsorok, influencerek, celebkultúra), hogy visszaszorítsa a kritikus gondolkodást.
9. Bűntudat keltése
Az egyént önmagát hibáztatóvá tenni a társadalmi problémákért („nem dolgozol elég keményen”, „nem vagy elég jó”, "szennyezed a környezetet"), így elterelve a figyelmet rendszerszintű hibákról.
10. Többet tudni az emberekről, mint ők saját magukról
A médiának és a hatalmi csoportoknak fejlett pszichológiai és adatgyűjtési eszközök állnak rendelkezésére (big data, viselkedéselemzés), így előre képesek megjósolni és befolyásolni a lakosság viselkedését.