Majdnem 10 év után ezt a blogot már nem írom tovább. Az új blog címe: egyelrendesen.blog.hu

P. Szabó István


Pici szabad délelőtt magamra

Avagy milyen volt az első "rendes hónap" itthon

2017. január 30. - P. Szabó István

Az Andi már elment. Én még maradok. Neki órája van, nekem meg hasmenésem. Vagyis igazából nem komoly a cucc, hanem inkább csak a reggeli zöld juice, meg most a zab-kávé kombó fejti ki áldásos hatását. Így kb. egy teljes hónap után most végre megengedtem magamnak egy délelőttöt dolog nélkül. Na jó,…

Tovább

KÖR

Avagy az élet tartalommal való megtöltésének geometriája...

2013. késő tavaszán, amikor már majdnem nyár volt, de mégsem, kint ültem a Csajoméknál a kertben, és miközben nagyban szivaroztam, azon agyaltam, hogy jelentős változásra van szükségem. Valami ingerre, ami megdob kicsit, hogy például mi lenne, ha én is akarnék otthonra egy kertet? A kert jó.…

Tovább

Itthon Otthon Itthon

Az egyik pillanatban még dolgoztam a bárban a Manoel Island-en, a másikban meg már ölelgettük a tacskónkat Miskolcon, szüreteltük a kislugast, pálinkát ittunk, meg anyáink főztjét ettük, meg álltunk a dugóban a Hungárián, moziztunk a Sugárban, sétáltunk a Fürediben, meg aludtunk a régi hálónkban,…

Tovább

Mindenütt jó, de legjobb

Az ember kitalálja, hogy külföldre megy és ott majd jó lesz, és elszakad, és minden kimozdul a helyéről, és minden új lesz, és hidegen idegen még a legnagyobb melegben is, és próbálja megszeretni, és el is hiszi néha, hogy sikerül, mert nagyon akarja, és mert úgy tűnik, hogy jobb neki tényleg, mint…

Tovább

Ez a nap is eljött...

Keresek. Folyamatosan - és talán egyre kétségbeesettebben - keresek. Kontinensek, országok, munkák, munkahelyek, mindent megpróbálok, hogy valahogyan kitöltsem az űrt, amit alkotói sikertelenségem és magából az alkotásból való kiábrándulásom hagyott az életemben. Hiszem, hogy valamikor a…

Tovább

Kettő

2014. augusztus 31-én délután bezártuk magunk mögött minden idők legjobb albérletének ajtaját Dunakeszin, majd a kulcsainkat visszadobtuk a postaládába... Eddigre gyakorlatilag majdnem minden kézzel fogható tárgyi értékemet vagy eladtam vagy elajándékoztam, leredukálva személyi materiálomat…

Tovább

Orális élvezet

Fura időket élünk mi öregedők. Hízunk, csúnyulunk, gyengülünk, a világ már túl gyorsan változik, zavaró új dolgok törnek elő, meg persze támadnak a kurva migránsok, meg az erőszakolás, meg a lefejezés, és mivel ez a sötét kombó így túlságosan rossz, mindenféle dolgokkal próbálkozunk, hogy…

Tovább