UNDER CONSTRUCTION

P. Szabó István


Generáció X! - Interjú Fejes Ádámmal

2019. december 07. - P. Szabó István

"GENERÁCIÓ X!" Interjú Fejes Ádámmal, a MU Színházban, 2019 december 13-án, 20.00 órakor látható előadásról. Kérdező: Barta Luca / Fejes Ádám, Fotó: Hoffmann Adrienn / BL: Azt csiripelték a madarak, hogy a te fejedből pattant ki a Generáció X ötlete egy közös összeröffenés alkalmával.…

Tovább

Generáció X!

Miközben nagyban és nyilvánvalóan tolom a táplálkozási tanácsadást meg az egyelrendesen blogot, sőt végre kijött az Egyél rendesen! e-könyvem 3.0 verziója, amit imádok, és amire végtelenül büszke vagyok, ja és ugye nyilván arról meg nem is beszélve, hogy új ország, új gondok, beilleszkedés, pénz,…

Tovább

Neked ki a példaképed?

Nem tudom, hogy történt, de egyszercsak azon találtam magam, hogy az Andi elment edzeni, nekem meg már fájt a fejem a sok spanyoltól, és még nem volt kedvem nekiülni a videóknak, úgyhogy adtam magamnak egy kis szabadidőt a nap közepén, és csak keresgettem a filmek közt, hogy mihez lenne kedvem, meg…

Tovább

Motiváció

/ Fotó: Strammer Zsaklin / Néha, amikor elkezdek megírni egy újabb blogbejegyzést, mondjuk például a fogyásról, tulajdonképpen már akkor, a legeslegelső pillanatban olyan szinten unom az egészet, hogy beszakad tőle az agyam, mert miközben jómagam már régesrég túl vagyok a megoldáson, és köszönöm…

Tovább

Szakadt farmer és palackos csapvíz...

Avagy, divat-táplálkozás bármi áron

Fotó forrás. Ugye most van az a rész az életemben, amikor egy darab hivatalos papírral a zsebemben, már simán mondhatom magamról, hogy szakács (is) vagyok, de ha rákérdeznek, hogy tényleg tudok-e főzni, akkor meg arra már nem válaszolhatom olyan simán, hogy "Igen.", szóval a mindenféle saját…

Tovább

Andi kész van

Nem tudom, hogy a világon hányan mondhatják el magukról, hogy "kész vannak", hogy közel-, vagy teljesen megvan mindenük, amire vágytak, hogy elégedettek az életükkel, hogy azt csinálják, amit szeretnek csinálni, szóval, hogy minden klappol, minden a helyén van, mert én például ahogy ma ültem és…

Tovább

Ne rettegj! Csináld!

/A fótót magam készítettem még Miamiban 2015-ben, a képen pedig természetesen maga Tóth Andrea spárgáz/ Tóth Andrea először attól rettegett, hogy ha eljön a Szegedi Kortárs Balettől, és Budapestre költözik, akkor a kutya sem fogja alkalmazni szabadúszó táncosként, és majd a kollegái is nagyon…

Tovább

2017

2017 méltón zárta a 2012-2017 közti öt éves időszakomat, melyet már annak idején eleve jelentősnek terveztem, lett légyen, hogy úgy határoztam, negyven éves koromra végleg feldolgozom és lezárom majd minden addigi érzékenykedő szenvedésemet, és belekezdek majd valami olyasmibe, amit talán már…

Tovább

Korszakaim felrázva és keverve

Nem kamu, én tényleg szeretem a vendégeimet, és nem csak azért mert alkalmasint, remek hangulatban, tök jókat izzadunk együtt, hanem mert olyanokat csinálnak néha, hogy a lelkem körberepüli tőlük örömében az univerzumot. Például ahogyan megszervezték a születésnapomat titokban, meg hogy pólókat…

Tovább

A Viszkis

Sajnos a filmet még nem láttam, de ha nem mélyremenő doku, hanem átírt, felturbózott, elkent akció-cucc, akkor igazán nem is érdekel, de ez mondjuk legyen az én problémám. Nyilván meg fogom nézni, ha majd megérkezik HBO-n, de valószínűleg értelmesebb lenne, ha inkább leülnék A Viszkissel…

Tovább

Boldogság

/The Leftovers Season 2 poster/ Lett légyen, hogy tegnap óta lényegében csak Max Richtert és David Langet hallgatok, asszem, megvilágosodtam. Jó, mondjuk nyilván az is benne van, hogy már megint rég nem írtam semmi okosat, és bizonyára felgyűlt bennem, mint ahogyan az utóbbi 44 év, vagy az utóbbi…

Tovább

Kör 2.

...na jó, felébredtem! Az előbb pont egy olyan találkozás történt, amitől az ember biztosan megtudja, hogy az élet tényleg egy csoda, de annyira hosszú és bonyolult lenne elmagyarázni, és úgysem értené nagyon más, csak "mi", ráadásul már az első rendes hosszú mondatot sem sikerül…

Tovább

Micsoda év volt!

Amikor elkezdődött, még Miamiban fotóztam, és még a közepén sem voltunk mire Máltán törölgettem a poharakat, meg italokat öntöttem a bárpult mögött, a végére meg itthon edzettem és szerveztem a következő év munkáit, visszatérve az örök forráshoz a nyugalomba, de már tapasztaltan. Mert igen, ez volt…

Tovább

KÖR

Avagy az élet tartalommal való megtöltésének geometriája...

2013. késő tavaszán, amikor már majdnem nyár volt, de mégsem, kint ültem a Csajoméknál a kertben, és miközben nagyban szivaroztam, azon agyaltam, hogy jelentős változásra van szükségem. Valami ingerre, ami megdob kicsit, hogy például mi lenne, ha én is akarnék otthonra egy kertet? A kert jó.…

Tovább

Az igazi hang

Avagy, az elvesztett szabadság fásult hiánya

Közel 20 évig "voltam" táncos. Az volt a mindenem, az vitt, az húzott, az volt életem motorja, de közben meg valahogy mindig akartam mást is. Mindent. Dalszövegeket, verseket, novellákat, regényeket, színdarabokat, filmeket, írni, játszani, csinálni, aztán meg szép lassan ellapult a nagy…

Tovább

Modern World Slavery

Kemény hetem volt... Péntek este 6-kor indult a cucc az "A"-helyen, ahol pultozom. 60+ asztal, vagy 500 vendéggel, ami azt jelenti, hogy konkrétan indulástól a hajnal 1-órási megállásig sprintelek, mint egy állat. Ilyenkor alig tudok hazatámolyogni utána, olyan fáradt vagyok. Mire megeszem a…

Tovább

Ez a nap is eljött...

Keresek. Folyamatosan - és talán egyre kétségbeesettebben - keresek. Kontinensek, országok, munkák, munkahelyek, mindent megpróbálok, hogy valahogyan kitöltsem az űrt, amit alkotói sikertelenségem és magából az alkotásból való kiábrándulásom hagyott az életemben. Hiszem, hogy valamikor a…

Tovább

INDIÁN

Avagy szép lelkünk kedves kicsinyke virága

2012... lassan 4 éve már, hogy a film kényszere és vele az ötlet is megfogalmazódott bennem és rögös útjára indult szegénykém a magam-, és a magunk módján. Viharos sebességgel leforgattuk, mint kés a vajban. Életünk legszebb napjai voltak. Örök emlék. Igazi szerelem. A 40-re kaptam magamtól és az…

Tovább

Kettő

2014. augusztus 31-én délután bezártuk magunk mögött minden idők legjobb albérletének ajtaját Dunakeszin, majd a kulcsainkat visszadobtuk a postaládába... Eddigre gyakorlatilag majdnem minden kézzel fogható tárgyi értékemet vagy eladtam vagy elajándékoztam, leredukálva személyi materiálomat…

Tovább

Szodoma diszkrét bája

Tegnap valahogy úgy hozta a véletlen, hogy legalább 4 olyan kirohanásos posztot olvastam az ismerőseimtől Faszbukon, amik mind arról szóltak, hogy mekkora gecik lettünk mi emberek, meg hogy már nincs erkölcs, meg illem, meg tisztesség, és csak a lóvé számít meg a kurvák meg a stricik, és csak az…

Tovább

Truman

Van az, amikor gondolsz valamire, vagy valakire és a következő pillanatban kvázi szembejön veled valahogy. Én ilyesmikről tudom mindig biztosan, hogy az életünk irányítva van, meg persze azokról is, amikor végre lenne pénzed egy kicsi, de persze azonnal tönkremegy valamid, aminek a szervizelése…

Tovább

RAPÜLŐK 1992-2017

Szóltak a régi táncos kisbarátaim - akikkel az első nagy nyári turnét csináltuk - hogy 2017 elején újra lesz RAPÜLŐK KONCERT, és mindenki nagyon fellelkesült, hogy milyen jó lenne, így pitlák 25 év után, együtt elmenni a koncertre, és visszaálmodni minden csodát, ami akkoriban történt…

Tovább

OLVASS TOVÁBB

Kedves Kisbarátaim, mindig kárörvendősen kíváncsi Kisellenségeim, és más olyan Kedves Emberek, akik olvassák a blogomat és mondják, hogy jajdejó, vagy nem is mondják, csak gondolják magukban!   Óriás öröm az számomra, hogy egyre többen jelzitek felém, mennyire csoda-remekek az írásaim mostanában,…

Tovább

Szürreál Vol. Max.

Rájöttem, hogy a munkahelykeresés tulajdonképpen ugyanúgy zajlik - vagy kellene, hogy zajoljon - mint a csajozás. Van, aki nagy nehezen beszerzi a legelsőt, és vele marad élete végéig - ami vagy a kapható legnagyobb csodája a világnak, vagy a legnagyobb faszság, amit gyáva ember, csak elkövethet -…

Tovább

Hogy lesz manapság az emberből hős...?

Tegyük fel, hogy szerencsés vagy annyira, hogy még időben életet találsz, de annyira azért nem, hogy ezt az életet, mint "nagyhatású" ember találod. Nem vagy filmsztár, híres író, tudós, asztronauta, hanem csak egy "sima" ember a világnak valamelyik pontjáról, aki a dolgokkal ugyan elégedett maga…

Tovább