Majdnem 10 év után ezt a blogot már nem írom tovább. Az új blog címe: egyelrendesen.blog.hu

P. Szabó István

Mi a baj az általános táplálkozási ajánlásokkal?

Avagy, Nina Teicholz ütős beszéde a témával foglalkozó kongresszusi meghallgatáson

2019. február 11. - P. Szabó István

nina-teicholz-interview-breckenridge-2017-thumbnail.jpg

Sokat gondolkodtam, hogy körülírjam-e a témát, hogy a mélyére menjek jobban, netalántán párhuzamot vonjak a mi Okostányérunkkal kapcsolatban, rávilágítva arra a jelentéktelen tényre, hogy mi vagyunk Európa egyik legkövérebb nemzete, mégsem érzi felelősnek magát a kialakult helyzetért semmilyen táplálkozástudományi társaság, senki, de aztán úgy döntöttem, hogy eleve borzasztó sok dolgom van azokkal az emberekkel, akik táplálkozási kérdésekben rámbízták magukat, meg különben is, mindjárt el kell indulnom köredzést tartani... és amúgy meg, akit nem érdekel a dolog, azt ettől sem fogja érdekelni, akit meg igen, annak meg erősen javaslom, hogy gondolkozzon el, és hogy vegye kézbe az irányítást, és hogy ne higgyen senkinek, hanem inkább szorgalmasan járjon utána a dolgoknak maga, mert más konkrétan nem érdekelt az ő egészségének javulásában.

Az alábbi szöveg pontosan az, amit a cím is mond, és véleményem szerint, több mint tanulságos.

(A fordításért köszönet Tóth Krisztának): 

 

"Köszönöm a lehetőséget, hogy tanúskodhatok Önök előtt!

A Nutrition Coalition (Táplálkozástudományi koalíció - NC) nevében beszélek, amely egy olyan kutatókból, orvosokból, újságírókból és civilekből álló nonprofit szervezet, amely hiszi, hogy az amerikai táplálkozási ajánlások mögött nincs szigorú tudományos háttér, holott ez ma elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a járványszerű elhízást és a 2-es típusú cukorbetegséget megállítsuk.

Az NC nem kap semmilyen anyagi támogatást az érdekelt iparágaktól, mi csak a tudományt képviseljük, kizárólag a közegészségügy érdekében.

Világos, hogy a táplálkozási ajánlások megbuktak Amerika egészségének védelmében. Sőt, a kormány adatai szerint a mai járványszerű elhízás 1980-ban kezdődött, épp abban az évben, amikor az ajánlásokat bevezették.

Ez hogyan lehetséges?

Több magyarázat is létezik, de a legjobb, amelyet bizonyítékok is alátámasztanak az, hogy ezen ajánlások nem épülnek meggyőző tudományos kutatások eredményeire, ami miatt több pontban is tévednek.

A tudományos szigor hiányát a Nemzeti Tudományos, Mérnöki, és Orvosi Akadémia is elismerte, és friss jelentésében meg is erősítette. E jelentésben az áll, hogy az ajánlások tudományos háttere, eredményei, sem szakmailag sem módszertanilag nincsenek alátámasztva, így szükségszerűen pontosítandók.

Például, az ajánlások kezdettől fogva javasolták, hogy az amerikaiak csökkentsék koleszterinfogyasztásukat, mely elem olyan ételekben található, mint a máj, a rákfélék vagy a tojás.

Az amerikaiak olyannyira igazodtak ehhez, hogy például a tojásfogyasztásuk 13%-kal csökkent az elmúlt évtizedekben. Ez kétségtelenül ártott az emberek egészségének, mivel tudjuk, hogy a tojássárgája is olyan létfontosságú tápanyagokat tartalmaz, mint a kolin és a lutein, melyeknek óriási szerepe van az egészséges agy és a szem fejlődésében.

2015-ben az ajánlás eltörölte ugyan a koleszterinfogyasztás felső határát, de addigra valószínűleg amerikaiak milliói szenvedtek egészségkárosodást a nem megfelelő táplálkozástól, melyet egyértelműen a helytelen tanácsok követése okozott.

Az ajánlások sokáig javasolták a zsírszegény táplálkozást is, a zsírfogyasztás felső határát a bevitt kalóriák 30%-ánál meghatározva.

A múlt évtizedben aztán észrevétlenül eltűnt a “zsírszegény” (low fat) szóhasználat az ajánlásokból, ugyanis egyértelműen kiderült a Nemzeti Egészségügyi Hivatal által finanszírozott klinikai kísérletekből, amelyekben emberek tízezreit vizsgálták, hogy a zsírszegény étrend semmilyen módon nem véd sem az elhízástól, sem a 2-es típusú cukorbetegségtől, sem a szívbetegségektől, vagy a ráktól.

Sőt, a 2015-ös ajánlásokat készítő bizottság később egyértelműen kijelentette, hogy a zsírszegény étrend valójában növeli a szívbetegség kockázatát.

A zsírszegény étrendi ajánlás párhuzamosan több szénhidrát fogyasztására ösztönözte az amerikaiakat, amit ők  - 30%-kal növelve szénhidrátbevitelüket - meg is tettek, pedig az egyre bővülő tudományos irodalomból ma már biztosan tudjuk, hogy a szénhidrátbevitel csökkentése visszafordíthatja az inzulinrezisztenciát, amely tulajdonképpen az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, és más táplálkozásból eredő betegségek egyik legfőbb okozója.

Tehát valószínűsíthető, hogy az ajánlások által javasolt, és az amerikaiak által oly engedelmesen követett zsírszegény, szénhidrátdús étkezés nemhogy nem védte a köz egészségét, hanem tragikus módon éppen azokat a krónikus betegségeket táplálta, amelyeket ennek a hivatalnak meg kellett volna előznie.

Ez csupán két példa arra, hogyan vétett súlyos szakmai hibákat az étrendi ajánlást kiadó tudományos társaság, bizonyíthatóan károsítva az amerikaiak egészségét.

De ez még messze sem minden.

Az egy összetett probléma, hogy ez a nagy mennyiségű, tudományosan megalapozatlan, téves információ, hogyan terjedhetett el ilyen mértékben a köztudatban.

Sok szakértő szerint a közegészségügy annyira rossz állapotban volt, hogy sürgős lépéseket kellett eszközölni, akár még relatíve gyenge bizonyítékokra alapozva is, amely logika valószínűleg ezen tragikus tévedések elterjedéséhez vezetett, illetve vezet még mind a mai napig is.

A későbbiekben a kormánynak szerényebbnek kellene lennie az irányelvek meghatározásánál, és vigyázni, hogy soha többé ne kövessenek el ekkora hibákat.

A mai étrendi ajánlások is tartalmaznak olyan tanácsokat, melyeknek nincs semmilyen tudományos szigorral megalapozott háttérük.

Ezek péládul a következők:

1. A telített zsírsavak felső határértéke:

Mint ahogyan a koleszterinhez tartozó határértékek, ezek is gyenge epidemiológiai adatokra épültek, már a kezdetektől fogva, amelyeket a Nemzeti Egészségügyi Hivatal által finanszírozott széleskörű klinikai kísérletek egyértelműen megcáfoltak, azaz kimondták, hogy a telített zsírsavaknak nincs különösebb hatásuk a kardiovaszkuláris halálozásokra, vagy a teljes halálozási rátára, de ezeket a kutatási eredményeket az étrendi ajánlásokat készítő bizottságok következetesen figyelmen kívül hagyták, és hagyják ma is.

2. A “Minél kevesebb, annál jobb!” - javaslat a só használatával kapcsolatban:

Ez a tanács a magas vérnyomásban szenvedő populációra épül, és soha nem lett volna szabad a teljes populációra vonatkoztatni! Sőt mi több, a mai javallatnak a sóhasználatra vonatkozóan nemcsak egy 2013-as, az Orvostudományi Intézet által végzett tanulmány mond ellent, hanem számtalan, színvonalas orvosi szaklapban megjelent tanulmány is.

3. A vegetáriánus étrend betegségmegelőző hatása:

A Táplálkozástudományi Bizonyítékok Könyvtára (TBK) azt a következtetést vonta le, hogy ezen étrend betegségmegelőző hatása csupán “korlátozott”, amely a rendelkezésre álló adatok alapján a “legalacsonyabb besorolást” jelenti. A TBK nyolc áttekintést végzett a zöldségekről és gyümölcsökről, de egy sem talált erős bizonyítékokat arra nézve, hogy ezen étrend különösen jótékonyan hatna az egészségre.

4. Az “Egyféle étrend mindenkinek.” elv:

Bár úgy tűnik, az ajánlások többféle étrendet javasolnak, a valóság az, hogy ezek az étrendek a makrotápanyagok arányának tekintetében gyakorlatilag egyformák.

Ez rendkívül helytelen megközelítés, hiszen ma már tudományosan bizonyított, hogy az elhízott, a 2-es típusú cukorbeteg, vagy a szívbeteg emberek - azaz a mai amerikai lakosság nagytöbbsége - más és más étrendet igényelnének, mint egészséges társaik.

A tudomány ezen ágának kutatási eredményeit, mely a szénhidrátoknak a glükóz-szabályozásra, az inzulinrezisztenciára, az elhízásra, és a szívbetegségre gyakorolt hatását vizsgálja, az étrendi ajánlásokat tévő bizottságok tagjai eleddig nem vették figyelembe.

Tehát ma nem az a helyzet jellemző, hogy nem áll rendelkezésre elegendő számú, kellő tudományos szigorral elkészített klinikai-kísérleti bizonyíték a helyes ajánlások összeállításához, hanem az, hogy az ajánlást tevő bizottság tagjai még a kormány által finanszírozott kutatások bizonyítékait sem veszik figyelembe.

Hogy miért?

A fő ok az, hogy az ajánlásokat készítő bizottságok olyan kutatókból állnak, akiknek egyszerűen személyes érdekük fűződik ahhoz, hogy a jelenlegi rossz helyzetet fenntartó tanácsokat adjanak.

Azokban a bizottságokban, amelyek majd a következő 2020-as és az azt követő ajánlásokat megalkotják, igazságos, kiegyensúlyozott mértékben kell olyan kutatóknak is szerepelniük, akiknek nem fűződik érdekük, és nem is ragaszkodnak a jelenlegi helyzetet fenntartó tanácsokhoz.

A másféle nézőpontok megjelentetése létfontosságú, hogy a régóta figyelmen kívül hagyott tudományos eredmények végre napvilágra kerüljenek.

Nemcsak a bizonyítékokon alapuló tudományos alapelvek vannak veszélyben, hanem a közegészségügy szolgálata is, amelyen változtatnunk kell, hogy végre valahára vissza tudjuk fordítani a járványszerűen terjedő elhízást és a cukorbetegséget, melyek borzasztó emberi és gazdasági károkat okoznak nemzetünknek.

Köszönöm!"

Nina Teicholz

Szerző, tudományos újságíró

A Nutrition Coalition elnöke

...

Az eredeti szöveget itt olvashatod: LINK

Ha pedig szívesen végignéznéd egy hosszú videósorozatban, hogy hogy zajlik egy ilyesmi, akkor alább találsz egy videót a hölgyről, aki kvázi két évtizede kutatja a témát:

És ha még mindig kétségeid lennének a történet hitelességét illetően, klikkelj a lenti képre, és olvasd el a teljes cikket (Read Full Review Here):

screen_shot_2019-02-12_at_21_08_43.png

 ...

OLVASS TOVÁBB: KORSZAKVÁLTÁS A TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYBAN

A bejegyzés trackback címe:

https://pszaboistvan.blog.hu/api/trackback/id/tr7914620612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2019.02.12. 19:54:07

Mivel az emberi populációban minimális a természetes kiválasztódás nyomása, így mindenkinek saját magának kell beállítania a neki leginkább megfelelő táplálkozást.

midnightcoder2 2019.02.12. 20:39:59

Ha a matematika úgy mûködne mint a táplálkozástudomány, ma sem tudnánk biztosan hogy a PI értéke -5 vagy épp 22.

P. Szabó István 2019.02.12. 20:51:22

@midnightcoder2: ezzel csak az a baj, hogy ha egy dietetikussal beszélsz, ő elhiszi magáról, hogy egy tévedhetetlen Isten, de ha megkérdezed, hogy ha ennyire jól értenek az emberi táplálkozáshoz, és tudnak mindent, akkor vajon ki a felelős ennyi betegségért, meg kövérségért, meg halálért, akkor arra viszont azt válaszolja, hogy ő nem tehet róla, hogy az emberek mind hülyék... így könnyű Istennek lenni, hogy bármilyen hülyeséget hirdetsz, bármilyen faszságot csinálsz, akárhány embert betegítesz, vagy ölsz meg, mégsem kéri rajtad számon senki...

Roan 2019.02.12. 21:26:25

Szvsz ennek csak egy része igaz Mo-ra. Nem gondolom, hogy a magyar lakosság ész nélkül követné a dietetikusok útmutatásait, sőt, inkább egyáltalán nem. Nem néztem közvéleménykutatást, hogy ki milyen táplálkozási tanácsot követ, de gyanítom, az első a barát/haver/szomszéd/fodrász, ilyen-olyan netes okosságok, és az utolsó a dietetikus. A pontokat illetően: A telített zsírsavakkal kapcsolatban úgy tudom, egyformán szerepe van az örökletes hajlamnak és a táplálkozásnak is, ezek alapján nem feltétlenül bűn, ha nem javasolják a fogyasztását nyakra-főre, hiszen vannak, akiknek erre tényleg oda kell figyelni, és vannak, akiknek nem, de ha ők telítetlen zsírsavat fogyasztanak a telített helyett, káruk nem lesz belőle. Sóhasználat: ezek alapján nem világos, hogy a túl kevés sófogyasztásnak milyen káros hatása van? Illetve, manapság azért elég nehéz túl kevés sót fogyasztani, amikor a kenyértől kezdve mindenbe sót tesznek. Vegetáriánus rész: a leírtak alapján nem érthető, hogy akkor most mi a baj? Mi a jó besorolás? 4. pont: a felsorolt csoportoknak Mo-n speciális étrend kell, ezek szerint az USÁ-ban ez nem így van.

P. Szabó István 2019.02.12. 21:43:22

@Roan: Javaslom, töltsd le az Okostányér APP-ot, és próbálj meg aszerint enni, mondjuk három hónapig, aztán nézd meg, mi lesz... ez az egyik, a másik az, hogy amit nálunk a Magyar Dietetikusok Szövetsége hirdet, az kötelező érvényű minden intézményre, kórházra, iskolára, azt írják a tankönyvekbe, és azt alapul véve tanítanak mindenkit, aki "egészséges táplálkozásról" szeretne tanulni, aki pedig ennek ellene megy bárhogyan, az egy szar áltudományos, hókuszpókusz szar lesz azonnal. Úgyhogy sajnos az van, hogy az emberek nagyon is követik a dietetikusok tanácsait közvetve, vagy közvetetten, mert sajnos a köztudatban azok élnek, amiket ők hajtogatnak mindenhol. Ezerszer, ezer helyen elhangzik, hogy egyél ötször egy nap, meg hogy egyél 60% szénhidrátot, mert a gabona az egészséges, meg a kenyér, meg a zab...stb. Hidd el nekem, én nap, mint nap megküzdök ezekkel a szarságokkal, és ha valakinek azt mondom rögtön legelső körben, hogy semmi értelme napi ötször enni, bőven elég csak háromszor, azt hiszi, hogy meg akarom ölni...
A többi felvetésedre találhatsz válaszokat, főleg ha elolvasod a nő könyveit, amelyekben minden egyes kijelentést, amit tesz, olyan forrásokkal támaszt alá, amelyeket több fázisban ellenőriztek kifejezetten "fact checking"-re szakosodott szakemberek...

hidroponi 2019.02.12. 22:26:14

pont az ellenkezoje igaz amit ez a no zagyval.
a zsirfogyasztas okozza az elhizast es a cukorbetegseget.
az izomsejtekben felszaporodo zsirsejtek nem engedik be az inzulint es ezzel megakadalyozzak a glukoz hasznosulast az izomban.

P. Szabó István 2019.02.12. 22:32:21

@hidroponi: sokévnyi kutatás, többszáz kutató támogatása, intézetek, kísérletek, bizonyítási eljárások sora, forrásanyagok százai, de persze mind csak "zagyválás"... mert hidroponi tudja a frankót:)))

hidroponi 2019.02.12. 23:24:21

@P. Szabó István: te egy ujsagirora hallgatsz. en meg kutatoorvosokra es gyogyult betegek tapasztalatara.

P. Szabó István 2019.02.12. 23:26:24

@hidroponi: Ezek szerint nem nagyon olvastál bele a forrásokba... Semmi baj. Megszoktam.

Roan 2019.02.13. 00:00:50

@P. Szabó István: Én azért ezt árnyaltabban látom. Update Norbinak szerintem nagyobb hatása volt a magyar lakosság étkezési szokásaira, mint az MDOSZ-nek. Kórház, iskola ezért nem játszik, mivel ott ideiglenesen, kvázi kényszerből tartózkodnak az emberek, ráadásul iskolában nem kötelező az ebédbefizetés sem, kórházban meg limitált időt töltenek a betegek, így az étkezési szokásaikat inkább az otthonról hozottak határozzák meg, mint az intézményben tapasztaltak (legalább is nálunk a kislányunk nem veri az asztalt, hogy az iskolai menza fogásait varázsoljuk az asztalra esténként/hétvégén/szünetekben, és feltételezem, aki kórházból kijön, az sem sírja vissza az ottani kosztot. Illetve, az, hogy az USÁ-ban az egészségesnek szánt étrendet adják a szív- cukor- stb. betegeknek, az MO-n továbbra sem releváns.

Ahhoz nem tudok hozzászólni, hogy a könyvei milyen forrásokat tartalmaznak, de én ezeknek is óvatosabban megyek neki: szinte minden elterjedtebb elmélet forrásairól mondták, hogy bombabiztos, aztán kiderült az ellenkezője is, a lúgosításon át a paleo étrendig.

Azért igazán kíváncsi vagyok, és örülnék, ha megírnád, hogy a könyvei szerint miért baj, ha a telített zsírsav egy részét telítetlenre cseréljük? Mi a rizikó?

Larrikin 2019.02.13. 05:44:26

@Roan: így valahogy. A szénhidráttal kapcsolatban meg az a kutató jut eszembe, aki saját magán végzett kísérlet keretében 10 kilót fogyott kizárólag édességen élve, de a kalóriabevitelt szigorúan limitálva. A fő gond meg talán nem is az étellel van: ha 5 kilométeren át kéne üldözni egy sajttortát, mire sikerül végül lenyilazni, nem hízlalna jobban, mint a nyárson sült antilop. Meg nem is ennénk túl gyakran.

Larrikin 2019.02.13. 06:01:51

Ha figyelmen kívül hagyjuk a triglicerid szintézist, akár igaz is lehetne.

Larrikin 2019.02.13. 06:15:01

@Roan: a paleohoz csak egy rövid komment. A tudományos megalapozottsága vitatható, viszont praktikusan hasznos. Hasznos, mivel paleo menü manapság bárhol könnyen elérhető, és igazából minden benne foglalt hóborttal együtt több az előnye, mint hátránya. Kb. mint a középkor színvonalán a halal és kóser előírások.

hidroponi 2019.02.13. 08:18:59

@P. Szabó István: milyen forrasokba? a cikkben kattinthato tanulmanyok egyike sem foglalkozik a zsirokkal.