Majdnem 10 év után ezt a blogot már nem írom tovább. Az új blog címe: egyelrendesen.blog.hu

P. Szabó István

Cheat Day Challenge

Avagy a nap, amely végleg megváltoztatta az életemet...

2017. február 06. - P. Szabó István

superbowl2017.jpg

Annak, aki nem tudná, mi az a "Cheat Day", elmondom, hogy az a nap, vagy kajálás a diétádban, amikor jutalmul az akaraterődért, meg a szorgalmadért, meg a sok okos minden javallat betartásáért, amit megszenvedsz, kapsz egy (szabad)napot, amikor megehetsz mindenféle olyasmi szarokat, amiket a "diétád", az "étrended" amúgy tűzzel-vassal tilt...

Nos, a "MIÉRT NEM ÍROK NEKED ÉTRENDET?"-ben - talán kissé eltúlozva, bár ki tudja - levezettem egy lehetséges eseménysort, amelyben a képzelt szereplőnk életét gyakorlatilag rombadönti a mindenáron betartott diétája. És akinek mondjuk vannak igazi rendes "vidéki" ismerősei, rokonai, vagy akár maga is ott tolja, meg mondjuk néptáncos barátai, vagy rock-zenészek, az szerintem pontosan tudja, hogy miről beszélek. Vannak élethelyzetek, amikor egyszerűen nem mondhatod azt, hogy "Köszönöm, nem kérek."...:)

Na pont egy ilyen élethelyzet volt a tegnapi: Superbowl 2017. Patriots vs. Falcons...

Azon túl, hogy talán minden idők legjobb meccse volt, egyvalami ismét csak kiderült számomra:

Ha valójában nem csak valami időszakos diétát tolsz, amiből legszívesebben minden alkalmat megragadnál, hogy menekülj, hanem tényleg és igazából életmódot váltottál, és elkezdted és csinálod az önmegfigyelést, a naplózást, és aszerint állítod be az életedet, hogy mi a jó neked, és kerülsz minden mást, ami rossz, ezt a Cheat Day/Cheat Meal dolgot teljes szívedből utálni fogod, mert a régi életedre emlékeztet majd. Arra, amikor még egy fortyogó-rothadó, ocsmány bélgömb volt a hasad helyén, amikor még rotyogva fingottál, méghozzá sokat és büdöset, és amikor jobban gyűlölted saját magad, még a többi egyszerűen szép, egészségesnek tűnő, laposhasú, feszesfenekű humanoidoknál is, pedig ha tényleg, na akkor őket teljes szívedből rühellted! Azonnal beugranak majd azok a pillanatok, amikor letörten fordultál el, ha megláttad magad a tükörben, és amikor próbáltál elkerülni minden telefon/kamerát, vagy fényképezőgépet, mert a fotókon állandóan te néztél ki a legszarabbul...stb.

Hosszasan lehetne sorolni, de inkább nem is akarom, mert tényleg visszajönnek az emlékek...

Szóval tényleg ez volt tegnap. Készültem rá, mert régen mindig ezt csináltuk a Kisbarátommal, hogy borzalmasan rossz horrorfilmeket néztünk, meg amerikai focit, és közben pálinkáztunk, söröztünk, és mocskos pizzákat zabáltunk fáradhatatlanul, és lihegtünk már a végén, mert nehéz volt még a levegővétel is, és azt hittük közben végig, hogy ez most mekkora kurvajó! Hát rossz hírem van. Nem az.

Vártam a Cheat Day-t, mert már vagy három éve nem csináltuk ezt így együtt a Kisbarátommal, és mert reméltem, hogy jó lesz, meg majd feltölt élettel, de az igazság "sajnos" az, hogy a green juice-om tölt fel élettel, meg azok a valódi kaják, amiket az életmódváltásom óta eszem. A tükörtől nem elfordulás tölt fel, meg az, amikor középre állok a fotókon, meg az, amikor mondják, hogy "De jól nézel ki!", meg amikor edzek, és a szemem sarkából látom, hogy sasolnak. A lapos has érzése tölt föl, meg az, amikor két számmal kisebb farmert veszek a New Yorkerben, meg a könnyed mozgás képességének nagy nehezen visszaszerzése, a kocogás közbeni nyugodt pulzus, a derékfájás megszűnése, és a minden ilyesmik és ezekhez hasonlóságok töltenek fel élettel, és ez a fajta feltöltés sokkal, de sokkal jobb, mint bármilyen bebaszós-bezabálós bulika valaha...

Amúgy is csak mésfél sör ment le, meg két és fél szelet pizza, amitől már olyan szarul érezte magát, a végre szépen kitisztult gyomrom, hogy fél egy körül kénytelen voltam rátolni egy Freedom2GO-t, sok-sok vizet, majd hajnalban egy előre elkészített gyömbér-uborka-citrom-cékla-répa-petrezselyem-spenót juice-t. Bár hajnali 5.00 körül kerültem ágyba, 9.00 után kicsivel már ébren voltam. Ittam egy csomó vizet megint, meg egy kávét üresen, most pedig várom, hogy a gyomrom megnyugodjon. Addig nem eszem semmit, és ha majd már eszem, akkor is csak egy tojásfehérje shake-kel fogok indítani. Tudom, hogy beletelik majd vagy három napba, mire megint visszaáll a rendszer, de megérdemlem az összes szart, ami ezzel jár majd. De ami a legfontosabb, megint tanultam valamit:

Mától már nincs több "Cheat Day várás", hiszen mostantól tulajdonképpen minden napom Cheat Day lesz, csak máshogy. Nagyon máshogy, méghozzá magamért. Ha pedig valaki később nem képes ezt elfogadni, és inkább rombadöntené az életemet, annak friss tapasztalatból jelentem, hogy a világon minden új csoda, valami régi szar romjaira épül...

 

OLVASS TOVÁBB: A ZSÍRÉGETÉSRŐL EGYSZERŰEN

OLVASS TOVÁBB: EGYÉL RENDESEN

A bejegyzés trackback címe:

https://pszaboistvan.blog.hu/api/trackback/id/tr612186360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

twin 2017.02.06. 18:12:38

Végre egy blog, ahol értelmesen megfogalmazott mondatokkal írja le valaki a véleményét.
(A zöld-ital összetevőinek mik az arányai?)

P. Szabó István 2017.02.06. 19:06:34

@twin: Maltan dolgoztam egy olyan etteremben, ahol csinaltunk es arultunk juiceokat, es ott bar voltak kvazi receptek, az aranyokra mindig azt mondtak, hogy kostold meg! Reszben minden hozzavalo mas, az iz vagy a tartalom fugg eppen attol a darabtol is, meg persze az a legfontosabb, hogy szamodra jo izu legyen! Annyi, hogy a gyomber meg a petrezselyem eleg karakteres izek, szoval azokkal ovatosan... Es amugy koszonom!