UNDER CONSTRUCTION

P. Szabó István

Felhívás keringőre / FRISSÜL

2016. június 09. - P. Szabó István

Néhány nappal ezelőtt posztoltam egy kérdéssort - FELHÍVÁS KERINGŐRE - az élet nagy dolgaival kapcsolatban, lett légyen, hogy új regényen dolgozom, és szeretném nem csak a saját koncepciómat, látásmódomat, hozzáállásomat ismerni behatóan, hanem másét is, mert ez elengedhetetlen lesz a témához. Jött már néhány szépség, amit név nélkül közre is adnék, hátha részvételre sarkallok általuk másokat is, ami tök jó lenne. Hozzá lehet szólni a témához itt kommentben vagy a Facebookon, vagy nekem üzenetben, bárhogy, csak valahogy:) Köszönöm!

burokban-a-napok-moon_web.jpg

GONDOLATOK:

1. TE PÉLDÁUL MIBEN HISZEL? a lélek halhatatlansàgàban, reinkarnàcioban de nem feltétlenül a földre, sôt. Valami teremtö eröben mert mivel az energia nem vész el csak àtalakul, valahonnan jönnie kellett az elsö részecskének. Abban is hogy a rossz nem kerül megtorlàsra. A cél nem szentesiti az eszközt. Több az ösztönlény ôsember jellegû ember a földön mint a gondolkodo. Nem hiszem hogy jo ötlet gyereket szülni a mai helyzetben, talàn jobbat teszel a gyerekeddel ha nem szülöd meg. Mindenki oda és olyan csalàdba születik ahol megtanulhatja azt amiért "le akart születni". Nincs olyan hogy ezt vagy azt az àllatfajtàt "azért" tenyésztjük hogy megegyük. Persze ez gyakorlatilag igy van de aki ilyet mondd és legyint bàrmelyik àllatfajtàra az remélem hogy legközelebb annak születik. Nincs olyan hogy megbocsàjtàs max eltemetjünk magunkban a sérelmet de elöbb utobb megint elöjön ha okot kapunk rà. Aki egyszer megcsal az többször is. A Vajna Timi nem igaz szerelembôl ment a Vajnàhoz de a Damu ügyben biztos igaza van. Es akkormàr le a kalappal a kurvàk elött akik (nem a megélhetés miatt arra szorulokrol beszélek) akik képesek pénzért gazdag gusztustalan disznokkal élni.Ezt ugy értem hogy én sosem tudnék sajnos-szerencsére pedig milyen könnyû lenne minden Az emberek vàltozhatnak. Ha kétszer ugyanazt a hibàt elkövetjük az màr nem véletlen. A méret szàmit! A pénz boldogit! A külsö szépség/igényesség/àpoltsàg fontos a boldogulashos. A részvétel csak akkor fontosabb a gyözelemnél ha tényleg megtettünk mindent és ennek ellenére nem nyertünk de mindent beleadva probàltuk meg. Csak az szabad aki tàrsadalmon kivul él, semmi rendszernek nem tagja (bank munkahely lakcim ado stb). Es kb olyan nincs is. Nem vagyok biztos benne hogy voltunk a holdon.

2. SZERINTED A SORSODAT ÉLED? igen. amit nem tudunk elviselni abbol az értelmesebbje ha megteheti kilép és életvitelt vagy életszinteret vàlt. Bàr elmenekülni magunk elöl nem tudunk. Mindenkinek màs idômennyiség kell ahhoz hogy felnôjön a sajàt maga "leszületése elött eltervezett" feladatàra és ha az mégsem megy és megreked akkor "hirtelen meghal", felesleges élet nincs. Tele van minden jellel csak meg kell tanulni làtni nem csak nézni ki a fejünkbôl. De ha nem figyelünk az sem baj, élhetünk ugy is mint a növények. De végülis ki tudja, lehet hogy azok is filozofàlnak

3. EGYÁLTALÁN KÉPES VAGY ALAKÍTANI, BELESZÓLNI, HOGY MI TÖRTÉNIK VELED? Persze, ki màs. Nagyon sokan kivülröl vàrjàk a segitséget. Szerintem nem fog bekopogni a megoldàs semmire és senkihez anélkül hogy felàllnànk a kanapérol. A pénz nagyon sok mindent megoldana nagyon sok mindenkinek. Nagyon idegesit az emberek anyagi helyzetének az oriàsi különbsége. A minimàlis megélhetési igények (lakàs, alap ruhàzat, étel, àram, viz) alanyi jogon jàrnia kellene mindenkinek.

4. SZERINTED TÉNYLEG BEVONZOD? Még maga a szo sem létezik. Persze varàzslatok léteznek az nem ilyen egyszerü és nem ez a téma, olyan hogy leülök és arra gondolok hogy vonzodjon és közben nem teszek abba az irànyba semmit, na az hülyeség. Ilyet csak olyan hisz el aki nem érti amikor azt mondjàk neki hogy olyan hogy idô az nem létezik. Sokszor probàltam bevonzani a lotto ötöst is de eddig még nem jött sikerült. Azt hiszem az a "szabàly" hogy igazàn kell akarni, ezek szerint én nem akarok igazàn se elég pénzt minden helyzetben, se igazi tàrsat se kockàs hasat, és a nagy boldogsàgot meg plàne. Mert egyiket sem sikerült még bevonzanom. Talàn meg kellene probalnom akaràst bevonzani. Viszont minden betegség lelki eredetü na azt "be lehet vonzani", de ugy is lehet fogalmazni hogy ha valaki éveken keresztül ràgyùr akkor össze tud hozni magànak ilyen-olyan sulyos betegséget. En ezt nem engedhetem meg magamnak mert akkor nem tudnék tovàbb tök egyedül egy idegen orszàgban szarakodni. Van aki mondja hogy jaj dejo neked és meg tudtad csinàlni meg milyen erös vagy bàtor és ha màs nem is de legalàbb neked ott a tenger stb. Gondolom nektek is mondtàk. Semmisenem vagyok csak beültem a kocsiba és elindultam, màs meg kanapézik tovàbb. Es lehet hogy amugy boldogabb, mert nàlam kb mindenki azabb. Szerintem nem jo utazgatni.Ha utazgatsz ùj szükségleteid keletkeznek amik nem is voltak. Egy idô utàn meg sehol sem lesz otthon mert szétesik darabokra és mindenhonnan hiànyzik valami. Szoval a föld az otthon. De legföképp ott az otthon ahol az igazi tàrsad van, legyen az baràt vagy csalàd, az anyukàd. Semmi màsnak nincs értelme a vilàgon. Az az otthon ahol ha vagyunk a legkevesebb dolgot tudjuk felsorolni ami hiànyzik. Ps: Andi milyen jol bevonzotta a kockàs hasàt!

5. POZITÍVAN GONDOLKODSZ? hahaha. Szerintem a gondolat lehet szubjektiv, vàlaszthato stb. De a gondolkodàs? Eleve ha csak arra gondolsz ami pozitiv akkor nem veszel szàmitàsba minden lehetöséget. Szoval a pozitiv gondolkodàs az betanult dolog, hipnotizàlàs, agymosàs stb. Olyan nincs hogy csak pozitiv, mert ez is csak ugy létezik mint az idô... "mihez képest". Ha nekem van valami bajom (mert a gondolat szinonimaja manapsàg a "baj") az nem feltétlenül rinyàlàs. Söt. Szoval ez a pozitiv gondolkodàs cucc önàlltatàs és szemellenzés. Sokak nem szeretnek szembenézni a szarral. Hàritàs, és eszméletlenül arrogàns. Legutobb mikor mondtam valakinek hogy mi a bajom a munkàmmal azt mondta hogy gondolkodjak pozitivan és akkor pozitiv dolgokat fogok bevonzani. Nem vàlaszoltam mert terhes pàrdon àldott àllapotban van. Még mindig nem sikerült megtalàlni a kapcsolot bennem amivel kiszûrhetem a nem hepi tényeket. De csendben maradni és nem terhelni az illetékteleneket azt màr megtanultam. Ha azt mondom hogy màr nem vagyok szép akkor nem azt akarom hogy mondjàk hogy de. Hanem csak simàn közlöm (vagy lehet hogy csak gondolom mert mondani màr semmit sem merek) hogy ok lehet hogy van nàlam kevésbé szebb de magamhoz képest érzékelem a szemeimmel és az érzéseimmel a (nemlétezô ) idô mulàsàt. Es egyàltalàn nem azt hogy engem érdekel ez a màr-nem-olyan-szépség tény csak simàn gondoltam valamit és ha esetleg neaggyisten kimondom akkor az emberek azt hiszik hogy ez depis gondolat pedig ugyammà. Ugyhogy én màr inkàbb nem mondok semmit amitöl még depisebbnek és negativabbnak képzelhet aki csak akar. Szoval a mai tàrsadalom szemében neeeeeeeeeem, sôt, negativ és depi és rinyàlos és sose semmi se jo neki vagyok, pedig nekem legalàbb ott a tenger. A sajàt magam véleménye szerint meg tisztàbban làtok elég sok embernél. De konfrontàlodni nem szeretek, ezért hogy biztositsam hogy ne csak àtvitt értelemben de szo szerint se értsen meg igazàn senki, igy jol elmenekültem a Francba. Sokan vigasztalodnak azzal hogy "lehetne rosszabb" vagy de hàt egészséges vagy (anélkül hogy amugy tudnàk hogy van-e valami bajom vagy nem de hàt egészséges szerünek làtszom) szoval versenyt csinàlnak az emberek hogy kinek rosszabb. Szerintem nem kellene hasonlitgatni. Mindenkinek màs szinten és màs fajtàk lehetnek a problémài vàgyai csalodàsai, és mindegyik lehet ugyanolyan fontos. Van akinek kihullik a haja, van aki nem fiù akar lenni pedig annak született, màs meg nem kapott mercit a ballagàsàra, biztos vagyok benne hogy mindegyik szenvedés mértéke lehet ugyanakkora. Es ez nem depi! A "depi" az az amikor nem tudjuk az okàt csak àltalànos rossz közérzet van. De ma màr minden össze van keverve. Es nagyon csodàlom Bridget Bardot hogy hogy tudja elviselni a mai külsejét azutàn amilyen volt. Biztos pozitivan gondolkodik. Persze ezek mind nem is problémàk meg negativ gondolatok csak tények.

...

6. Nagyon szeretnék választ adni én is a kérdéseidre, de félek a bennem lévő hatalmas káosz miatt, amit többnyire a bipolaritás okoz, nem tudok teljes mértékben pontos lenni, pedig az nagyon fontos nekem. Mindig attól félek, hogy kommunikációs réseket vagy szakadékokat gyártok azzal, hogy nem pontosan fogalmazok. Erre most is meg van az esély Ezt figyelembe véve olvasd, amit írok. Amennyiben az első kérdés, miszerint: " MIBEN HISZEL?" arra utal, ami utána jön, hogy sors vagy felsőbb erők, mint Isten, akkor a válaszom az, hogy egyikben sem. Illetve ezek engem szerintem a legkisebb mértékben határoznak meg. Ez az egyház hit számomra nem volt sosem releváns. Karakter idegen dolog. Amúgy meg kiráz tőle a hideg. Öreg nénik és bácsik egész nyugdíjakat hordanak be a templomokba a "hit"-ért meg a "szeretetért" meg plusz figyelemért., de inkább ugye csak bűntudatból. Az egész egy rohadt nagy pénznyelő üzlet. Tudtad, hogy lehet kapni Jézus plüss babát ?(Holy folks a neve a kollekciónak, amiben van többek között Mózes, Mária, Noé, és Jézus is. 50-60cm magas, és mágnes van a kezében, hogy tudjon imádkozni) True story. Rendeltem volna. A vicc kedvéért. Ugyanis ezt a témakört én viccként élem meg, és többnyire megbotránkoztatom vele a környezetem, hogy nyers poénokat gyártok ezzel kapcsolatban. Jah! Tisztelem más hitét! Amennyiben be kell magam sorolni mindenképpen (mert ugye azt muszáj) akkor ateista lennék talán. Az ateizmus viszont a tudományos megközelítésről szól, ami szintén nem győzött meg. Szerintem még keresem azt a hitrendszert, amibe muszáj magam besorolni. A probléma valószínűleg az, hogy hiányos a tudásom. Az elején "csakazértis" módon zárkóztam el minden információtól, ami a vallásról szólt. (ez is vicces h A VALLÁS alatt autómatikusan a te metamodell térképedben is a keresztény egyház hit van. #justfunnythings ) Szerintem ma már a "csakazértis" a vallási dolgokkal kapcsolatban átváltozott "mostmegmártotálleszarom"-má. Úgyhogy nem tudom a "Mi Atyánk"-ot, és nem tudnék elmondani egy "Üdvözlégy"-et sem. Nem olvastam még egy sort sem a Bibliából, és nem voltam még misén sem. "A bia! A!"-ahogy öregapám mondaná. (Fordítás: "az bizony! az!") Ennek ellenére az egyik kedvenc rajzfilmem az Egyiptom Hercege a mai napig. Pedig vallásos. wtf? Illetve, ha rossz dolgok történnek velem, akkor valami rajtam kívülállót kell ugye okolni, mert ha éppen depis vagyok, és úgy érzem, hogy nem fogható emberre, vagy előzményekre a végkifejlet, akkor nem lehetek én a hibá....oh, jah de. *ciripcirip* A sors meg megint valami megfoghatatlan dolog, amit kifogás gyanánt gyártunk. "Nekem az a sorsom, hogy kiszolgáljam ezt a családot..."-mondja anyám rendszeresen. Senki nem kérte rá tegyük hozzá. Történnek rossz és jó dolgok, amit elfogadsz vagy nem. De nem sors meg felsőbb erő "irányít" minket. Rám most az sem igaz, hogy én irányítok, de ez nagyon más tészta. Bolognai. Mert azt szeretem... De érted, amit mondok. Imádom, mikor az emberek kilépnek a komfort zónájukból. Abszolút divat. Engem szórakoztat, és sokszor provokálom is az ilyen helyzeteket, ami miatt mások erre kényszerülnek. Az lehet, hogy nem tudom pontosan megítélni, hogy én kilépek-e a komfort zónámból. Valószínűleg nem. Hm. Rossz érzés ez a felismerés. Az én fogalmaim szerint, ha valaki kilép a komfort zónájából, akkor változáson megy keresztül, és új inger éri, ami mindenképpen pozitív. Velem ez régen fordult elő. Mindig azt mondom, hogy pozitív vagyok, pozitívan gondolkodom. Igazából ez nem fedi a valóságot. Régen fedte. Most inkább negatív és pozitív gondolatok harmónikus vagy néha diszharmónikus harca. Jajj de szép kép. Vatevör. Nem tudom mire nem válaszoltam, mindenesetre remélem nem volt funkcionálisan inszuficiens, amit írtam.

...

7. Szóval: Hogy miben hiszek? Mindenek előtt a karmában. Egyszerűbben az okban és okozatban. Tehát hogy minden tettünk, gondolatunk meghatározza a jövőnket. Ergo az hogy most mi van körülöttünk, az pedig a múltbéli tetteink következménye. Így nem létezik szerencse és balszerencse. Mindkettőért megdolgoztunk már Hiszek abban hogy a világunk a tükrünk. Mikro értelemben is, és kollektíven is….megmutatja hogy épp hol tartunk. Hiszek abban hogy az eső csak esik. Az hogy hogyan reagálunk rá (krvaszar idő van, vagy de kimennék ugrálni a pocsolyákba) az már nem a valóság….a valóság csak annyi hogy esik….és ezt mindenre rá lehet húzni. Hiszek abban hogy a pofonok által fejlődünk. Mert a pofon egy jó erős jelzés amivel másik irányba fordítják a fejünket. Hiszek abban hogy minden belőlünk indul, minden. A betegségek is. Nem sorscsapások, csak figyelmeztetések….barátok. Hogy a sorsomat élem-e? Hát mi mást? Tudunk mást élni? Ha valamin nem változtatunk, vagy egy „rossz” úton járunk, az ugyanúgy a sorsunk része szerintem. Bevonzom-e? Be hát! De nem úgy hogy sokáig gondolom direkt. Hanem hogy sokáig gondolom tudattalanul. Tehát én abban hiszek hogy nagyon sok tendenciánk van, amik meghatározzák azt amik történnek velünk. Tehát ha a béka segge alatt van az önértékelésem, akkor tuti olyan főnököt fogok „bevonzani” aki porig aláz, és olyan pasit aki nem becsül eléggé….az a barom…nahát… és ha kellőképpen tudatos vagyok, felismerhetem hogy mindezek csak belőlem fakadnak, nem a sors akar kibaszni velem. Ha szeretni fogom magam, majd akkor jöhet olyan pasi aki elfogad és értékel. Akkor már olyat fogok „bevonzani”...

Reakció a 7-es pontra:

Karma igen, ok-okozat hmm. Igen de szerintem (bàr alapjàba véve nem én talàltam ki ezt a nézöpontot sem viszont a sok gondolkodàs, olvasàs és okosabbak véleményényének meghallgatàsa ezt eredményezte) ezek nem egy emberi életre vonatkozo energiàk. Mennyiszer mondjuk hogy jo tett helyében, isten fizesse meg, meg hogy majd jol visszakapod az élettöl. Aztàn mùlnak az évek és làtjuk hogy Jozsipista még mindig ugyanolyan mocsok ember és Erzsike néni jotetteit sem fizeti vissza a joisten. Azt is hallottam és ez is megfontolando gondolat hogy minden csak akkor vàlik fontossà ha energiàval töltjük meg. Tehat ha "rosszat" teszel de ténylegesen atlépsz rajta és nem foglalkozol vele söt elfelejted akkor abbol nem lesz utana semmi karma kreàcio, meg megfizetés. Viszont ha ezen ràgodsz akkor lesz ilyen-olyan problémàd és sajàt magad àltal generàlsz vezeklést, simàn belebetegedhetsz a legaprobb dolgokba. Kb 8 éves lehettem mikor a Nagyimnak csipö mutéte volt és nàlunk rehabilitàlodott. Szûk folyoso vezetett a konyhahoz, ô meg jàrokerettel (Trabanttal ahogy azt ô hivta) "igyekezett" arrafelé, én meg àtfurakodtam elötte. Igy biztos par masodperccel hamarabb értem ki mint ha vàrok, amùgy semmi sem történt, nem löktem fel, viszont a mai napig kis lelkiismeret furdalàst okozott ez a kis hülye jelentéktelen dolog. Sajàt magam generàlom a furdalàst és a rossz érzést, ha nem etetném energiàval màr rég nem is létezne a sztori, és biztos vagyok benne hogy ô "a sértett" nem emlékszik az esetre. Szoval a semmiért szivatom magam.. Ha olyen egyszerü lenne a helyzet hogy szinte azonnal megkapja az ember a mélto büntetését/jutalmàt akkor abbol levonhatnànk azt a következtetést hogy Vajna ùr egy iszonyat jo ember (amùgy biztos), és a 85 éves Erzsike néni meg galàd és azért nyomorog mert azt érdemli.  

A bevonzàsos véleménnyel is szintén majdnem egyetértek de ott is àrnyalatnyi nézet különbséget vélek felfedezni kettönk között, ugyanis nem bevonzod hanem AZT veszed észre. Amilyen àllapontban vagy olyan szürôn àt làtod a vilàgot. Ha "depi" vagy akkor biztos azonnal és szitkozodva elkapcsolsz a Balàzs Klàri Korda Gyuri Màmàmmà-rijàmà klippjéröl a tvben de ha jokedvü vagy akkor ràjössz hogy hijnye na ez aztàn a hungarikum és minimum kinodban de röhögsz egy jot. Szoval igen ahogy mondod az esô is csak esik. De nem azért rakodott be Korda Gyuribà a tvbe mert neked épp jokedved van senem azért hogy téged dühitsen. Alàzni meg csak olyan pasi tud akinek azt hagyod. Tehàt az meg tapasztalat kérdése hogy az ilyennel szoba se àllj, nem arrol van szo hogy ez van és nincs màs amig béka segg alatt vagy. Lehet hogy mindeközben ott olàlkodik körülöttünk "az igazi" is, de mivel folyton vigyorog ezért elküldjük a francba ezt az idiotàt. Pedig lehet hogy csak örül hogy végre talàlt egy olyan csodàlatos embert mint mi :)

...

8. TE PÉLDÁUL MIBEN HISZEL?
Nos. Vallásosnak nem tartom magam. Nem hiszem, hogy egy öreg kaporszakállú ül egy felhőn az égben és onnan csodálja művét. Már csak azért sem, mert szerintem hímsoviniszta hozzáállás azt gondolni, hogy akkora cuccot, mint az élet meg a Föld, kizárólag férfi teremthet. Inkább hiszek egy mindent és mindenkit összetartó, átható egységes erőben, energiában. Bár az is igaz, hogy a hit nem tudás. Ha azt hiszem, hogy elzártam a gázt, még nem biztos, hogy valóban megtörtént. Az is kétségtelen, hogy a hit csodákra képes. - mondják. Szerintem meg inkább az akarat. És ezzel visszakanyarodnék az említett energiára. Mert bármit teszünk, a belőlünk áradó energia elkezd kölcsönhatásba lépni a körülöttünk lévőkkel. Mint, ahogy most olvasod a soraimat és lehet, hogy azon töprengsz, te szent szar, miket hord itt össze ez a nő! Nem áll távol tőlem az ezotéria, tapasztaltam és produkáltam már tudományosan egyelőre még megmagyarázhatatlan dolgokat. Szinte biztos vagyok abban, hogy nem csak egyszer élünk. Hiszem, hogy mind tanulni, fejlődni, jobbá lenni vagyunk ezen a bolygón. Hiszem, hogy az az élet, amit élünk, amit választottunk, azt szolgálja, hogy mi, a lelkünk, az énünk, felhasználva a tapasztalatokat, azt a célt szolgálja, hogy egyre feljebb kerüljünk a szellemi szamárlétrán, hogy a végén elérjük a tökéletességet. Igen, talán a buddhizmus áll a legközelebb hozzám a vallások közül, de ezt nem merem teljességgel kijelenteni, mert nem ismerek minden vallást.
Hiszem, hogy az vagyok, amit teszek. Hiszem, hogy az emberi kapcsolatok mindennél fontosabbak. Például a bankszámla, a munka, a materiális javak nem fogják majd a kezemet a halálos ágyamon és nem is vihetem magammal a "túlvilágra". Ez persze nem azt jelenti, hogy csórón akarok meghalni. Nem. Mint mindenki, én is szeretnék jól élni. Nincsenek túlzottan elrugaszkodott vágyaim. Na jó, de. Viszont nem vágyom egy teljes gardróbnyi cipőre, ruhára, táskára, mint a sztereotíp nők. (Mi a francnak annyi?? Aki praktikusan tud vásárolni, elég néhány alapdarab, amit jól lehet variálni egymással, és kész.) Hoppá, kicsit elkalandoztam, bocs. A lényeg az, hogy ha már hitről van szó, akkor magunkban higgyünk. És ez a legnehezebb.

9. SZERINTED A SORSODAT ÉLED?
Igen. De én irányítok. Minden, ami eddig történt, a döntéseim eredménye. Ez a jövőre nézve sem fog változni. Lehet vitatkozni, hogy előre megírt forgatókönyv van vagy nincs. Mindig magunk döntjük el, merre megyünk az úton, hogy melyik ösvényt választjuk a három közül. A szkeptikusabbja erre azt mondhatja, hogy előre el volt rendelve, hogy melyiket fogjuk választani. Ezt sem megerősíteni sem cáfolni nem tudom. De inkább tartom valószínűbbnek, hogy néhány élethelyzet adott - hiszen ezek alapján választottuk jelenlegi életünket - a szellemi fejlődésünk érdekében. Azonban ezek elkerülhetők, ha már előtte megtörtént a változás. És ezzel elértem a következő kérdésig, pontosabban talán egybe is mostam a kettőt.

10. EGYÁLTALÁN KÉPES VAGY ALAKÍTANI, BELESZÓLNI, HOGY MI TÖRTÉNIK VELED? Szerintem igen. De ezt sosem fogjuk megtudni. Pontosabban de. Miután meghaltunk. Vagyis inkább miután a testünk meghal. Kevesbé filozofikus megközelítésből nézve, bármit szeretnék elérni, bármire vágyom, ahhoz tenni kell. Ha szeretnék lefogyni, és úgy is maradni, ahhoz abba kell hagyni a zabálást, többet kell mozogni és utánajárni az esetleges egészségügyi problémáknak, amik a lustaságon és a kaján kívül a túlsúlyt okozhatják. De ha a homokbadugom a fejemet és csak siránkozom, ugyanúgy kövér maradok. Minden rajtunk múlik, hogy akarjuk-e. (Az akarat ereje, ugye.) Ha le akarok szokni a dohányzásról, nem kell semmilyen szirszar. Csak nem kell rágyújtani többé. Én így szoktam le. Imádtam dohányozni. A szertartást. Azt, hogy mindig a dohányzóban voltak a legjobb arcok és a legnagyobb buli. Miután letettem a cigit, rájöttem, hogy egy baromság az egész. És végtelenül undi. Bármi történjék, én irányítok. Hosszú időbe telt rájönni, de így van. Sokan a saját kudarcaikért, sikertelenségükért másokat hibáztatnak. Ilyenkor felhívnám a delikvens figyelmét, hogy nézd már meg, hány ujjad mutat arra bizonyos másikra, majd nézd meg, hogy hány rád. Ennyi...

11. SZERINTED TÉNYLEG BEVONZOD?
Igen. Saját tapasztalat. Életem egyik mélypontján, amikor már semmi, de semmi reményem nem maradt, mondván, hogy mit veszíthetek, elkezdtem "mantrázni" egy bevonzó szöveget. És legnagyobb döbbenetemre működött. Pontosan olyan dolgok történtek velem, ami az adott pillanatban ahhoz kellett, hogy elinduljak felfelé a béka fényes kis segge alól. Majd ezen felbuzdulva, egy újabb "mantrával" bevonzottam azt az embert, aki életem párja. Azóta is produkálok bevonzásokat, sajnos betegségekből. Pedig nem vagyok hipochonder. A lelki megnyekkenések lenyomatai képesek ebben a formában megnyilvánulni, ez egészen biztos. Az én esetem nem egyedi...

12. POZITÍVAN GONDOLKODSZ?
Csodák pedig igenis vannak. Mert mi a csoda? A legkilátástalanabb, legborzasztóbb helyzetben történik valami jó. Valami, amire vártunk, vágytunk. Mert ilyen helyzetben a vallásos ember mit csinál? Imádkozik a jóistenhez, hogy pl. Istenem, add, hogy túlélje, vagy add, hogy épségben előkerüljön stb. És lőn! (Bevonzás) Mert az aggodalom (negatív energia) nem más, mint egy még be nem következett jövőképtől való rettegés. Ez mit jelent? Azt, hogy túl élénk a fantáziám. - jó, mi? Sajnos nem én találtam ki, de zseniális. Tehát ha negatív gondolataink támadnak, azonnal el kell hessegetni, mert ne adjunk energiát annak, amit nem szeretnénk (bevonzás!!), hanem erősítsük azt, amit viszont igen. Nyilván nem lehet mindig pozitívan gondolkodni. A Dalai Láma talán képes rá, meg néhány erdei guru, de nekem pl.nem mindig sikerül. Törekedni kell rá. Közhelyesnek hangzik ma már ez a pozitív gondolkodás duma, de az ellenkezője még senkit sem vitt előre tudtommal. Mindannyian találkoztunk már olyan emberrel, akiből sütött a negatív gondolkodásmód és hozzáállás. Én nem szeretek ilyen ember közelében lenni, mert taszít. Viszont olyanok közt szívesen vagyok, akiknek pozitív a kisugárzása, mert nemcsak abban nyilvánul meg, amit mondanak vagy ahogy mondják, hanem a belőlük áradó energia engem is feltölt, lelkesít, és rámragad a pozitív hozzáállás. Ezzel pedig az első kérdéshez kanyarodtam vissza. Az energiaáramlás az emberek között. A mindent és mindenkit átfogó és átható energia. Ami, ha pozitív és valódi, kiválóan lehet építkezni belőle. Ha műanyag, megjátszott - erre az amerikában tapasztaltak kiváló példák -, az lehúz. Honnan tudod, hogy melyik igazi? Dunsztom sincs. Gondolom tapasztalat útján meg lehet tanulni megkülönböztetni. Azért hozzátenném, a pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy az ember nincs felkészülve minden eshetőségre, hiszen mindig szarik valamit a kutya. De az is pozitív gondolkodás, ha a lehetséges következményekre mindig van a tarsolyunkban megoldás. Szóval megéri pozitívan gondolkodni és ennek még senki sem bizonyította az ellenkezőjét. Abba mondjuk ne menjünk bele, hogy sokan pozitív gondolkodásnak fogják fel karizmatikus emberek baromságait, mert azok általában szentül hisznek az ostobaságaikban, ezért tudják olyan nagy vehemenciával megvezetni a befolyásolható, tudás szempontjából kihívásokkal küszködő embersereget. Nem összekeverendő.)

 

OLVASS TOVÁBB: KOMMENTFÉRGEK

A bejegyzés trackback címe:

https://pszaboistvan.blog.hu/api/trackback/id/tr758794314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.