#táplálkozási #mozgási #írási

P. Szabó István

ARCOK A SÖTÉTBŐL / írta: Peet Goodman álnéven; P. Szabó István

2007. október 29. - P. Szabó István

„Rosszul vagyok!”
Péter, mintha így félálomban elkapott volna egy hirtelen jött gondolathullámot. Természetesen azonnal felébredt, és izgatottan készített leltárt saját állapotáról.
„Rosszul vagyok!”
A gyors vizit azt a megnyugtató eredményt hozta, hogy vele minden rendben…
„Egyre rosszabb! Jaj, ne!”
Péter kiegyenesedve ült föl, majd kíváncsian körülkémlelt az osztályteremben. Hátrafordulva sikerült lokalizálnia a vészjelzések kiindulópontját.
Orsika, aki az utolsó padban ült középen, hirtelen elsápadt, szeme felakadt, teste egyenesre feszült, és kirúgta maga alól a széket. Padtársa csak akkor vette észre a közvetlenül mellette kibontakozó eseményt, amikor a lány rugó módjára pattant fel ülőhelyéről, de ez a mozdulat annyira váratlanul érte, hogy lesodorva füzeteit, ijedtében félreugrott.
Ha Péter nem veszi két pillanattal hamarabb a lány felől érkező segélykérő agyhullámokat, akkor az valószínűleg egyenes testtartásba merevedve, tarkóval nekiborult volna a mögötte elhelyezkedő üvegszekrénynek. Talán nem is élte volna túl a becsapódást. Talán a szilánkokra repedő vitrin éles darabjai mély sebet ejtettek volna a lány nyakán vagy fejbőrén, kettészelve a létfontosságú vért szállító ütőereket. De szerencsére nem ez történt... 

A bejegyzés trackback címe:

https://pszaboistvan.blog.hu/api/trackback/id/tr652407173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.